Magyarok a Kaukázusban – interjú Kránitz Péterrel
A Magyarok a Kaukázusban című történeti kiadvány egy két évvel ezelőtti emlékezetes kiállítás szép kivitelű nyomdai összefoglalója. Kránitz Péter munkája, aki nagyon fiatalon választotta tanulmányai, tudományos érdeklődése és kutatásai területének jobb szó híján az armenológiát, a Diaszpóra 21 a kötet megjelenése kapcsán készített vele interjút.
Diaszpóra 21: Hogyan kerül kapcsolatba valakitudományos szinten az örménységgel, van származási kötődés vagy családi szál a háttérben?
Kránitz Péter: Meglepő, de nincsen, sőt a jelenlegi armenológiai tanszéken oktatóknak sincs ilyen háttere. A közös bennünk, hogy mindnyájunkat megragadott és vonz ennek a gazdag kultúrájú népnek a történelme, sorsának megismerése. Mikor a mostani könyv alapjául szolgáló kiállítás gondolata felmerült éppen az örmény népirtással foglalkoztam, azon belül is az örmény kérdés nemzetközi aspektusaival. Ez egy tragikus, szomorú korszak, nem egy vidám témaválasztás.
Anyanyelvű tábor Örményországban
Abkarovits Hanna vagyok,17 éves és örmény, pontosabban csak részben, ugyanis az apai nagypapám volt örmény. Mindig is nagyon érdeklődtem az örmény kultúra iránt. Édesapám már kiskorom óta rengeteg történettel ámított, amelyek nagy örmény királyokról, hatalmas csatákról és őseinkről szóltak. Hatalmas vágyam volt, hogy egyszer eljussak Örményországba, ami idén nyáron valóra is vált az Ari tun program keretein belül. Ez a program lehetőséget nyújt a világ minden táján szétszóródott valamennyi örmény számára, hogy eljussanak az anyaországba és megismerkedjenek életük történetének egy kis darabjával.
Marlenka
1704-ben, az örmény Georgius Deodatus Damascenus megalapította az első cseh kávézót "U Zlatého hada" (The Golden Snake), Prágában (Rieger Ismertető Book, 1862, 2. kiadás).
Háromszáz évvel később, 1995-ben, az örmény Gevorg Avetisyan jött Örményországból a Cseh Köztársaságba és letelepedett családjával a Beszkidek hegységbe. Kérte Istent, hogy mutassa meg neki a helyes utat, hogy támogassa a családját, és megígérte, hogy ha ő segít neki, ő cserébe helyre állítja a Szent Jost templomot. Nem sokkal azután, hogy eszébe jutott a csoda. A Honey Miracle, egy régi örmény családi recept a kedvenc mézes cake. Először csak a családnak, barátoknak és a helyi kávézóba, cukrászdába sütöttek süteményeket. De ez a mézes csoda igen gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Az illatos, édes és finom süteményt a tulajdonos Marlenka nevű nevezte el. A kereslet egyre nőtt, és nem lehetett kielégíteni a hazai termelést.
Világosító Szent Gergely napja a szamosújvári is a magyarországi örmény közösség legnagyobb ünnepe
Már legalább 15 éve minden évben, így ez évben is megtartották Szamosújváron a Szent Gergely napi örmény zarándoklatot.
Július elején Magyarországból az Örmény Ifjúsági Egyesület szervezésében 30 fő vett részt a búcsún és azt követő szentmisén a szamosújvári örmény katolikus székesegyházban, valamint meglátogatták a múzeumot és a kiállítást is. Az Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával szervezte meg a zarándoklatot.
A rendezvény a meghívott egyházi méltóságok és az örmény népviseletbe öltözött lányok felvonulásával kezdődött. Az ünneplő közösséget Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus apostoli kormányzója tisztelte meg jelenlétével.
A rendezvényen jelen voltak még Varujan Vosganian volt gazdasági miniszter, a Romániai Örmény Egyesület elnöke, Hamlet Gasparian bukaresti örmény nagykövet, Szamosújvár polgármestere, az Országos Örmény Önkormányzat vezetősége, valamint a helyi tanács számos képviselője.
A Világosító Szent Gergely napi búcsúra mintegy 400-500 vendég érkezett az ország és a világ minden tájáról.