Bár nagyon közel életem Magyarországhoz, csak egy pár alkalommal voltam ott, de egy hosszabb időre egyedül jöttem ide az EVS projekt keretén belül Az Örmény Kultúráért Alapítványhoz. Önkéntességem során lehetőséget kaptam, hogy részt vegyek az EVS által szervezett képzéseken, amely valóban magas szintűek voltak. Azt is nagyszerűnek tartottam, hogy olyan emberekkel ismerkedhettem meg, akik barátaimmá váltak. Kezdetben, amikor Magyarországra érkeztem sem örményül, sem magyarul nem beszéltem és ez egyfajta kihívás volt számomra. Az Örmény Kultúráért Alapítványnál végzett munkám során gyakorlatot szereztem az örmény és magyar nyelvtanulásban. A tapasztalatok, melyeket Az Örmény Kultúráért Alapítványnál végzett munkám során szereztem, befolyásolták a személyiségemet és a szakmai életemet, így mára sokkal nyitottabb és kommunikatívabb, magabiztosabb és kreatívabb lettem, mint korábban voltam. Életem rövid idő alatt pozitív irányban változott, így most már tudom, mit akarok elérni. A Magyarországon töltött idő alatt sok ötletet és élettapasztalatot kaptam, ami nagy kincs számomra.

Tovább...

Nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan lehetőséget kaptam, amivel személyileg és szakmailag is fejlődtem mialatt EVS önkéntesként voltam Az Örmény Kultúráért Alapítványnál Magyarországon. Itt kaptam lehetőséget arra, hogy eltérő háttérrel és különböző életkorú emberekkel dolgozzam együtt. A legjobb dolog, amit önkéntesként Az Örmény Kultúráért Alapítványnál tapasztaltam, hogy szabad kezet kaptam az elvégzett munkában.

Tovább...

Az Örmény Kultúráért Alapítvány évről évre új ötleteket és kezdeményezéseket szül. A vezetőség és az önkéntesek mindig érdekeltek érdekes projektekben, így téve a mi programjaikat egyedivé és sikeressé. Az EVS egyike azoknak a programoknak, melyben Az Örmény Kultúráért Alapítvány részt vesz, és mi boldogok vagyunk, hogy különböző országokból, különböző háttérrel és eltérő kultúrával rendelkező önkénteseink lehetnek.

Tovább...

Az örmény genocídiumról meglehetősen sokat és sokféle megközelítésben beszélnek. Ha ezt az eseményt történelmi tényként kezeljük, akkor annak igencsak nagy a politikai színezete is. A politikai érdekek és ellenérdekek át- meg átszövik ezt a XX. század egyik legszomorúbb eseménysorozatát. Ugyanakkor már itt le kell szögeznünk, hogy a Török Köztársaság kormánya visszautasítja, hogy az eseményeket genocídiumként jellemezzék és a tömeggyilkosság szót használókat bírósági úton vonják felelősségre. Azért, hogy az olvasó már az elején tisztán lásson, fontosnak tartom elmondani, hogy az örmény genocídium - amelyet a mai napig több mint 20 ország ismert el hivatalosan népirtásnak - bizonyára a második legrészletesebben tanulmányozott ilyen jellegű eseménysorozat a történelemben. Meg kell jegyeznem, hogy a társadalomnak jelentős része nem tudja, hogy írásom tárgya mit jelent. Már eleve a szó, hogy genocídium ismeretlen a hazánkban élő többség számára. Minek nevezzük tehát az örmények ellen elkövetett gyilkosságok sorozatát? A fent említett tények miatt igencsak nehéz helyzetben vagyok, amikor egy olyan dologról szeretnék képet festeni az olvasó számára, ahol korlátoznom kellene a szókincshasználatot. A tényadatok alapján a XX. század első népirtása 1915. április 24-én kezdődött, melynek során mintegy 600 értelmiségi örmény férfit mészároltak le származása miatt. A gyilkosságsorozatban az évek során hozzávetőlegesen két és fél milliónyi örmény mellett együttesen mintegy félmillió görög és bolgár esett áldozatul.

Tovább...

Ragyogó napsütés köszöntött engem és ötven önkéntes társam Örményországban, egy országban amiről, noha számtalan útikönyvet olvastam, de tulajdonképpen semmit se tudtam. Az aggodalmak, amelyek a repülőn még a fejemben motoszkáltak, hamar szétfoszlottak amint átéreztem, mennyire egy vendégszerető, és a külvilág felé nyitott nép az örmény. A kalandokkal teli első napomra még három évvel később is élénken emlékszem. Hajnalban ért földet a gépünk, a fogadó szervezet tagjai a reptéren vártak. A város még nem is ébredezett, amikor a buszunkkal áthaladtunk Jerevánon, az örmény fővároson. Kemény egy vidék az, sok kő és szikla, a város pedig akkor még nagyon idegennek tűnt. Megérkeztünk úti célunkhoz, Zvartnoc több ezer éves pogány templomába, aminek a pillérjei között láthattuk az első kaukázusi napkelténket. Érződött, hogy milyen ősi ez a civilizáció, amelynek az „új” fővárosa öregebb, mint Róma. A láthatáron a bibliai Ararát meredek szírtjei elképesztő látványt nyújtottak az egyébként lapos fennsíkon. Ikercsúcsai kisebb felhőkbe burkolóztak. Ezek sokszor láthatóak, még ha egyébként tiszta is az égbolt, mivel az ötezer méteres hegy saját mikroklímával rendelkezik. Sajnos nem volt sok időnk gyönyörködni, mert már vittek is fel abba a városba és abba a faluba, megismerkedni azzal az örmény családdal, akikkel leéltem életem következő két évét.

Tovább...

December 3-án a veszprémi Kulturális központban kb. 50 vendég élvezte egy érdekes, tehetséges művész alkotásait.

A kiállítás azon ritka események egyike volt, amikor a művész tehetségét rajongóik, szakemberek, kritikusok és kiállítás látogatók egyaránt megtapasztalhatták – azt a művészetet, ami képzeletben, érzelmi intellektusban és logikában egyaránt gazdag.

Több, mint 7 éve már, hogy Akopján Nikogosz megajándékozza az őt körülvevő világot alkotásaival, a különböző színű és formájú üvegkompozíciókkal, amelyek hű kifejezői az ember belső világának.

Akopján munkáit sok forrás inspirálta, s alkotásai újabb inspiráció forrásává válnak. Az áttetsző alakok, a világos és sötét színek harmonikus kombinációit nézve a látogató nem tehet mást, mint belemerül a férfi és a nő egységének romantikus létébe és boldogságába. Ha közelebbről nézzük az üvegszobrokat, felmerül a kérdés – megértettük-e a létrehozott csoda mélységét? Megkérdezzük magunktól – tényleg folyót szimbolizál a szobor? Mit szimbolizál, ha nem egy gyengéd egység és nem egy folyó, hanem valami más … és elgondolkozunk …

Tovább...

A görögországi Krit szigetén, Heraklion városában a sakk Európa bajnokságon az ötödik fordulóban az örmény női és férfi válogatott győzött Törökország és Azerbajdzsán ellen. Az ArmInfo tudósítójának közlése szerint az örmény férfi válogatott 2,5 : 1,5 eredménnyel győzött a törökök ellen, a győzelmet hozó pont Vlagyimir Akopján  nevéhez fűződik. Az örmény csapat a 6. fordulóban találkozik Magyarország válogatottjával.

Az örmény női válogatott még kimagaslóbb győzelmet aratott – 3:1 arányban verte meg Azerbajdzsán csapatát.  Az örmény női sakkválogatott az első tíz vezető csapat közé jutott.

November 2-tól az amerikai Harvard egyetemen „Örmény emlékművek a nahicseváni tartományban” címmel kiállítás nyílik, szervezői az egyetem örmény származású oktatói. A kiállítást népszerűsítő kiadványban azt olvashatjuk, hogy Nahicseván a 20. századig az örményeké volt. Az eseményről az egyetem azeri hallgatói számoltak be a Turan hírügynökségnek.

A diákok napjainkban az azerbajdzsán nagykövetséggel együtt teszik meg a szükséges intézkedéseket, hogy „az USA nyilvánosságát objektívan tájékoztassák a nahicseváni tartomány történelméről”.

Október 6-a, Batthyányi Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 13 főtiszt kivégzésének napja nem nemzeti ünnepe, hanem gyásznapja a magyaroknak.

1849 október 3-án Haynau jóváhagyta a Tihy vérbíró által meghozott ítéletet és 6-án Aradon  megölték a magyar szabadságharc 13 vezetőjét. Emlékezni rájuk kegyeletes kötelesség.

2000.      október 13-án a veszprémi Örmény kisebbségi önkormányzat méltó módon avatta fel a Lázár Vilmos és Kiss Ernő aradi vértanúk emlékére szentelt emlékművet és bronz emléktáblát a Török Ignác utcában. Ez a két örmény származású hős, egy tábornok és egy altábornagy származásuk ellenére is felvállalta a magyar szabadságharc ügyét és a legdrágábbat, az életét adta érte. 

Az Örmény Kisebbségi Önkormányzat és a Lokálpatrióták a városért egyesület 2007 október 6-án 11 órakor az emlékműnél katonai tiszteletadással emlékezett a hősökre.

Emlékező beszédet mondott Szűcs Pál mérnökezredes, a MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred parancsnoka, aki hűen idézte fel az akkori történelmi hátteret és szólt a vértanúkról, akik sok vonatkozásban különböztek egymástól, de egyek voltak a hitben, a célkitűzésben és a vértanúságban.

 A városi vezetés koszorúja mellett az Örmény Kultúráért alapítvány és számos civil szervezet helyezte el a gyász és a tisztelet koszorúit az emlékműnél.

Öszintén szólva nem tudom, hogy a Bizottságnak az USA külkapcsolatokra vonatkozó tegnapi iniciatívája pozitív hatással lehet-e az emberi jogok védelmére – mondta Thomas Hammerberg, az Európa Tanács Emberi Jogok biztosa. Nem ismerem a kongresszus bizottsága által tegnap elfogadott dokumentumot, csak az tudom, hogy az USA elnöke kijelentette, szándékában áll megakadályozni, mert zavarja a kapcsolatokat – mondta a biztos. Hozzátette továbbá, igen fontos, hogy ne feledjük el a történelmet. Az új nemzedéknek ismernie kell a történelmet, és véleményem szerint ez az emberi kapcsolatok fejlődésének és javításának alapja. Minden emberiség elleni kegyetlenséget elítélek és úgy vélem, hogy azt nem lehet elfeledni – hangsúlyozta Thomas Hammerberg.

Xavier Solana szerint a múltat el kell fogadni ahhoz, hogy a jövőben a bizalomra építhessük a kapcsolatainkat. Ezt Brüsszelben jelentette ki, ahol Örményország miniszterelnöke, Robert Kocsarján az európai tisztségviselőkkel Örményország és az EU perspektíváit, valamint a Hegyi-Karabahi helyzetet vitatta meg.

A Trendnek kedden, Bakuban adott nyilatkozatában Akrem Eilisli képviselő, népi író elmondta, hogy pozitívan értékeli az azeri értelmiségiek Örményországba való utazását. Nem utasítom vissza, ha engem is felvesznek az utazók listájára, mondta. Emlékeztetünk, hogy ez évben 17 év szünet után az azeri és az örmény értelmiség képviselői együtt utaztak el Hegyi-Karabahba, Jerevánba és Bakuba. A tervezett második látogatás kapcsán Eilisli aláhúzta, hogy előbb vagy utóbb Azerbajdzsán és Örményország között helyreáll a béke. A két ország szomszédos, köztük valamikor baráti viszony volt, s ezt a barátságot nem szabad elveszteni – mondta. A képviselő szerint a hegyi-karabahi konfliktust kompromisszummal kell megoldani, a háború semmiféle perspektívát nem ígér.

Törökország elnöke, Abdulla Djul újra javasolta, hogy hozzanak létre bizottságot az örmény genocídium kérdésének tanulmányozására.

Egy francia küldött kérdésére válaszolva A. Djul elmondta, hogy az 1915-ös év eseményei az I. világháború bonyolult időszakában történtek. „Akkoriban Törökország sok országgal állt hadban, így Franciaországgal is. A szomszéd országok gyakran provokálták és Törökországnak a biztonsága érdekében lépéseket kellett tennie. Igen, tragédia történt, amelyet mind a muzulmánok, mind az örmények megszenvedtek. Az az időszak mindenki számára igen nehéz volt. Úgy gondolom, a genocídiumról elhangzottak propagandisztikusak. Helyzetünket széles körben vizsgálják, s javasoltuk, hozzanak létre egy tudósokból álló bizottságot, valamint nyissák meg az archívumokat. Azt szeretnénk, hogy ezt a problémát a történészek oldják meg. Ma még egyszer javaslom, hogy a történészek foglalkozzanak a kérdéssel. Ha mindnyájan érintettek vagyunk ebben, akkor miért nem hozzuk létre azt a bizottságot?”.

4 év alatt 2007. szeptemberéig a strassburgi Emberi Jogok Európai Bíróságához Örményországból 479 kereset érkezett, mondta Alvina Gjulumjan bíró, aki  2003 tavasza óta képviseli Örményországot az Emberi Jogok Európai Bíróságában. Emlékeztetünk, hogy nemrégen újraválasztották hivatalában a következő 6 évre. Szavai szerint a 479-es szám nem végleges, mivel Strassburgban van 617 azerbajdzsáni keresete is, akik azt állítják, hogy az örmény kormányzat megcsorbította jogaikat, mivel a hegy-karabahi konfliktus következtében lakóhelyet cseréltek. 214 kereset áttekintését már visszautasított az Európai bíróság, s jelenleg dönt a többi 314 áttekintéséről vagy elutasításáról, mondta el A. Gjulumjan.  Közölte továbbá, hogy 2007-ben Örményországból 32 kereset érkezett Strassburgba. Összességében, a 479 db Örményországból érkezett keresetből 87-et a Bírói Bizottság, 22-őt a Törvényszék vizsgál, 42-vel kapcsolatban kérdéseket intéztek Örményország kormányához, 1 keresetnél csakhamar kiírják a tárgyalásokat, 2 keresetnél már ítéletet hoztak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 233 keresetet visszautasított.

Alvina Gjulumjant újra az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották.

A szavazás eredménye a választások első fordulójára vált ismertté, amikor A. Gjulumjan a szavazatok abszolút többségét megkapta.  Gjulumjant 6 évre választották meg, a posztot ez év novemberétől 2013 októberéig tölti be.

Emlékeztetünk, hogy a bíróválasztáson 3 örmény jelölt vett részt. Alvina Gjulumjan mellett, aki 2001 óta bírája az Emberi Jogok Európai Bíróságának, jelölt volt még Gevorg Konsztanjan, az örmény kormány képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságában, valamint Nelli Arutjunjan, Örményország főügyészsége nemzetközi részlegének vezetője. Az Emberi Jogok Európai Bírósága annyi bíróságból áll, ahány állam aláírta az egyezményt. Bár a jelölteket elsődlegesen országuk képviselői javasolják, a bírók teljesen függetlenek kötelezettségeik teljesítésekor és nem képviselik az őket jelöltként beterjesztő ország érdekeit.

Jerevánban ma kezdődik a 20 év alatti serdülő fiúk és leányok sakk világbajnoksága.

A bajnokságon, amelyet már második éve Örményország fővárosában, Jerevánban tartanak (a 2006. évi világbajnok az örmény Zaven Hacsatrjan volt) 150 sakkozó vesz részt a világ több, mint 50 országából. Örményországot 12 fiú és 10 leány képviseli. Az azerbajdzsán sakkozók lemondták részvételüket annak ellenére, hogy az örmény kormány hivatalosan biztosította védelmüket. A világbajnokság „svájci rendszerben” – 13 fordulóban, minden menet után sorshúzással zajlik és október 16-ig tart.

Bulgária miniszterelnöke, Szergej Sztanisej november 14-15-e között hivatalos látogatásra Örményországba érkezik. Örményország bulgáriai nagykövete, Szergej Manaszerijan elmondta az Armenpressnek, hogy első örményországi látogatása során Jerevánban Sztanisej főként a két ország közti hivatalos kapcsolatok felfrissítésével foglalkozik. Az örmény nagykövet szerint ez Bulgáriának az Európai Unióhoz való csatlakozása után vált leginkább szükségessé. 4-5 fő megállapodást terveznek aláírni Jerevánban.

A kétoldalú kereskedelem tavaly 8 millió dollár értékű volt, de még nagy tartalékok kiaknázatlanok.

Sztanisejt bolgár üzletemberek delegációja kíséri, akik megvizsgálják a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésének lehetőségeit.

A nagykövet közlése szerint Bulgária védelmi minisztere szintén tervezi, hogy november végén Örményországba látogat.

Mivel a Bolgár jogok és szabadság mozgalom pártja (a bulgáriai török etnikum pártja) a harmadik legnagyobb párt a parlamentben, így aligha megy át az örmény genocídium elismerésére vonatkozó határozat, mondta Szergej Manaszerijan, Örményország bulgáriai nagykövete Jerevánban, egy hírkonferencián. A nagykövet szerint a török párt nagy gazdasági hatalommal bír az országban és igen szervezett. „Igen nehéz lesz ellenkezni a véleményükkel”, mondta, és hozzátette, hogy ezt az erőt a bolgár lakosság nem ismeri fel egyértelműen.

Elmondta, hogy Bulgária török lakossága 800.000 fő, míg az örmény közösség 30.000 főt számlál. A bolgár parlamentnek csak egy örmény tagja van.

Mindazonáltal a nagykövet szerint a Bulgáriában élő örmények és törökök kapcsolata normálisnak mondható.

Az alapítványt 1995 március 27-én Balogh Elemérné Gopcsa Katalin hozta létre a következő célok megvalósítása érdekében:
· Az Örmény kultúra ápolása, az örmény művészet emlékeinek őrzése, közkinccsé tétele rendezvények, kiállítások keretében
· Az örmény keresztény hagyományok és erkölcsi normáknak megfelelően a családi élet megerősítése, a fiatalság erkölcsi nevelése, az örmény nyelv ápolása, oktatása
· Gyermekek kötődésének elősegítése az óhazához nyári kurzusok szervezésével
· Az óhazán kívül élő, de különösen az örményországi örményekkel való kapcsolattartás világi és egyházi vonalon
· Az örmény történelem, hagyományok, az örmény tárgyi és szellemi kultúra megismertetése, ápolása és gyarapítása

Tovább...