Hosszú idő és csend után ismét előkerült az Árvák szőnyegének rejtélyes kérdése az Egyesült Államokban.
Ezúttal a The Washington Post folyóirat egyik újságírója, Kenikvot Filip írt figyelemfelkeltő cikket, melynek tárgya e különleges szőnyeg, amelyet évtizedek óta a Fehér Ház raktárában dugdosnak. A szőnyeg sorsa és hányattatása hasonló ahhoz, ahogy a genocídium tényének elismerését kezelik az Egyesült Államokban.

A szőnyeg igazi kézműves remekmű. A múlt század ’20-as éveiben készült örmény árvák kezei által. Elkészültét követően a szőnyeg 1925-ben ajándékként a Fehér Házba került. Információink szerint viszonylag jó állapotban maradt fenn. látható rajta az aprólékos munka eredménye, mintájában és anyagában is gazdag, kifinomult műtárgy, melyet paszomány segítségével még értékesebbé tettek. A szőnyeg mintázata az Éden kertet ábrázolja, ezért is nehéz elképzelni, hogy az 1915 –s események, az Oszmán Birodalom által, az örmények ellen végrehajtott szörnyű, véres népirtás árnyékában készült a szőnyeg.
A cikk szerzője kitér a 1,5 milliónyi meggyilkolt és menetoszolopokban, táborokban éhen halt örményre, akik a 20. század első tömegmészárlásának áldozatai voltak. Ezeknek az eseményeknek eredményeként több százezer gyermek jutott árváságra. Közülük százezernek nyújtottak segítséget egy az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, szervezet munkatársai. Erőfeszítéseiknek köszönhetően örmény árva lányokat költöztettek a libanoni Ghazir városába. Ezek a megmentett leányok kezdtek később a szőnyeg elkészítésébe, amelyet azután hálájuk jeléül elajándékoztak a Fehér Háznak.
Közel száz év telt el azóta, s a műtárgyat a tervek szerint idén, december 16-án szerették volna a nyilvánosság elé tárni a Smithsonian Múzeumban. Azonban, szeptember 12.-én a múzeum képviselője jelezte, hogy a Fehér Ház nem hajlandó kiállításra bocsátani a szőnyeget.
A világhírű Smithsonian Múzeum munkatársa, Taylor Paul-Mikle két örmény szervezetnek is írt levelet, melyekben kitért arra, hogy a Fehér Ház nem indokolta meg döntését az elutasítást illetően. Taylor kiemelte, hogy még az Örmény Köztársaság jelenlegi USA nagykövetének erőfeszítései is eredménytelenek voltak e kérdést illetően.
Taylor nyilatkozta továbbá, hogy ezen a héten is beszélt a Fehér Ház képviselőjével, meg szerette volna tudni, hogy mikor is lesz lehetőség a szőnyeg átvételére, de erre sem kapott választ.
De a The Washington Post folyóirat cikkírója, az elutasítások és hárítások ellenére folytatja kutatásait és kitér a már említett két örmény szervezetre. A szervezetek képviselői, Ara Ghazaryan és Levon Ter-Petrosyan szerint az elutasítás oka, egyfajta elvtelen óvatosság, hogy elkerüljék az esetleges negatív reakciókat Törökország részéről.
Obama részéről ez egy újabb pofon volt az amerikai örmény közösségnek, amely maga után kívánja az örmény népirtás tényének elismerését.
Az Örmény Nemzeti Bizottság elnöke, Aram Hambaryan jelezte, hogy miután Obama elfoglalta az elnöki széket, az örmény közösség nagyot csalódott benne. Emlékeztetett rá, hogy Obama jelöltként meg sem kérdőjelezte a népirtás tényét, most azonban még előhozni sem meri a kérdést.

Amerikaiak is mentették az örményeket

Legtöbben talán az Amercom-nak köszönhetik, hogy megmenekültek a biztos pusztulásból.
Nem titok, hogy az Amercom tevékenységeinek köszönhetően 132 ezer gyermek menekült meg.
Az Amercom bizottságot 1915 szeptemberében alapították meg Törökországban, az akkori USA nagykövet Henri Morgentau kérésére.
A nagykövet táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok államtitkárának, kérve, hogy az elnök alapítson egy bizottságot, mely segít megmenteni az örményeket. Az államtitkár ezt továbbította Wilson Woodrow elnöknek. Ennek köszönhetően 1915 és 29 között több mint 132 ezer örmény menekült meg, a szervezet árvaházaiban. E 14 év alatt 117 millió dollár adomány érkezett be összesen. Átszámolva a mai értékekre, 2 milliárd dollárról van szó. A bizottság közel 200 árvaházat, nagy számban iskolákat, szakiskolákat, kórházakat és női menedékhelyeket hozott létre Örményország, Szíria, Egyiptom, Cyprus, Görögország, Bulgária, Európa és az USA különböző lakóterületein.
Az Amercom egyik legnagyobb jótevője az amerikai milliárdos, üzletember és adományozó, John Rockfeller volt. A Rockfeller Archiv Központjának van az egyik legnagyobb dokumentum tára a 20. században készült dokumentumokról. A tár rendkívül gazdag: 60 millió hivatalos irat, 500 ezer fénykép és több ezer videó, melyek nagy része az Amercom örményekkel kapcsolatos jótékonyságát feldolgozza fel.