Az Örmény Kultúráért Alapítvány 2017.09.16 és 2017.09.25 között  Veszprémi Agóra Veszprém Városi Művelődési Központban tartott nagyszabású kulturális programot  „Örmény Nap”címen. A  program az örmény nemzetiségről és történetéről kerekasztal beszélgetéssel kezdődött, amelyen a Védegylet Veszprémért Egyesület is közreműködött. 

Ezután Gulyás Gyula filmrendező Öngörgető című filmje került vetítésre, melynek témája a Veszprémben az Örmény Kultúráért Alapítvány által felállított  Ararát szobor volt, melyet Polgár Gábor Benő szobrászművész készített.A program folytatásaként Örményországi vendégművészek   David Sedrakyan festő- és Ashot Baghdasaryan szobrászművész közös  kiállítását tekinthette meg a közönség, melyet Pogány Gábor Benő szobrászművész nyitott meg. A kiállítást nagy tetszéssel fogadták a tárlat látogatói, akik a kiállító terem előterében örmény édességeket is kóstolhattak.

Örmény nap ünnepi záróprogramja Gurgen Ovsepyan örmény operaénekes és a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar közös hangversenye volt, mely előtt beszedet mondott  Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere.

A programot támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szeptemberben egy halk szavú, fürkésző tekintetű, őszes szakállú fotós járta Budapest utcáit. Képeket hozott, s miközben járt-kelt az országban, szorgalmasan kattintgatva képeket is vitt magával. Elvitte azokat a pillanatokat, amelyeket messziről jött örményként a találkozásokról megörökített. Találkozás az itt élő örményekkel, nyíltszívű, kíváncsi magyarokkal, az itteni fénnyel, árnyékkal, ami visszaverődik a tárgyakról, emberekről, sorsokról. Armen Yengoyan fotóművész munkáiból Budapesten, Veszprémben és  Székesfehérváron is nyílt tárlat. Mindenkinek lett egy, sőt több kedvenc képe. A miénk a néni a tükörben…

Armen Yengoyan 1955-ben született Jerevánban. Mielőtt végleg a fotózásnak szentelte volna életét, dolgozott robotikai  rendszertervezőként és építészként is, valamint rajzot és számítógépes tervezést tanított iskolában, miközben tagja volt az Armenia GPS rendszer kidolgozói csapatának. 2012-ben a Kulturális Minisztérium által meghirdetett „Az én és a mi győzelmeink” nevű  fotós pályázaton Armen harmadik helyezést ért el.

Fotóit rendszeresen közzé tette az „Armenia” örmény nyelvű magyarországi folyóirat, valamint az örményországi "Kerparvest" (képzőművészet), "Arevacaxik" (napraforgó) folyóiratok, és "Krtutyun"(nevelés) és "golos Armenii" (Örményország hangja) újságok.

Jereván, Örményország fővárosa Kelet-Örményországban, az Ararát-hegység északkeleti részén fekszik a Hrazdan-folyó völgyében. A város magasabban fekvő részét három oldalról hegyek veszik körül, délről pedig a Hrazdan – az Araksz egyik mellékfolyója, amely a Szeván tó vizét vezeti el – két partján terül el a főváros. A terület magassága 900 és 1300 méter között váltakozik.

Az éghajlat kontinentális jellegű. Bár egy szélességen fekszik mediterrán jellegű országokkal, de magasság és a tengerektől való nagy távolság miatt a nyár száraz és meleg, a tél hideg és rövid.

A város területe már az ie. 4. évezredtőll kezdve lakott. Az első megerősített települések a boronzkorból Sengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy ie.. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén, miután e térséget elfoglalta, és birodalmához csatolta. Az észak-kaukázusi népek elleni védelmül, illetve az általa elfoglalt területek ellenőrzése céljából több erődöt alapított (pl.Argisthinili), ezek egyike a Jereván ősének számító Erebuni.