ÖRMÉNY KARÁCSONY

ÖRMÉNY KARÁCSONY

In: Kiemelt hír

A Veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Tisztelettel várja Önöket 2018.december 18-án, kedden 16,00 órai kezdettel megrendezésre kerülő „ÖRMÉNY KARÁCSONY” programjára Helyszín: Helyszín:Agora,Táborállás park 1.

Tovább...

"HOTEL YEREVAN" SZÍNHÁZ VESZPREM-ben

In: Kiemelt hír

Az elmúlt évek kitartó, magas színvonalú munkája bebizonyította, hogy a Magyarországi örmény közösség életében, kulturális értelemben a színház az egyik legfontosabb összetartó erő. November 9 –en Agóra Veszprém Városi Művelődési…

Tovább...

Örményország. Egy négyezer éves nép. Örök megosztottságban

 

 

 

 

 

Az Ararát arról nevezetes, hogy a Biblia szerint az Özönvíz után ott feneklett meg Noé bárkája. Ez a csodálatos hegyvidék egy több ezer éves nép vérzivataros történetének a tanúja. Az Ararát az örmények nemzeti jelképe. Örményország, az egzotikus Arménia története nem más, mint szakadatlan harcok sora a létért, a fennmaradásért. S miközben a szerencsétlen sorsú országon a mindenkori szomszédok, a térség nagyhatalmai osztozkodtak, népe lassan fogyott, szétszóródott a világban.

A legenda szerint Hajk, az örmények ősapja, Noé dédunokája volt, aki fiával, Armennel és nemzetségével Babilóniából északra menekülve az Ararát hegy lábánál telepedett le. Choreni Mózes, a neves krónikás az V. században írt így az örmény nép származásáról Arménia története című munkájában. Valójában az örmény fennsík egyike volt azoknak a területeknek, ahol kifejlődött az emberi civilizáció. Az örmények ősei minden bizonnyal az Urartu Birodalom északi részén elterülő Hajasza lakói voltak. Talán ezért is nevezik országukat mindmáig Hajasztánnak. Létezésükről az ie. II. évezredből származó hettita feliratok adnak először hírt.

Az örmény állam kialakulásának folyamata az ie. VI. századra fejeződött be. Az első ismert örmény állam élén a Jervanida-dinasztia állt. Fővárosa a korábbi urartui főváros, Van volt. Arménia azonban a perzsa birodalom szomszédságában nem volt biztonságban, hamarosan függő helyzetbe került. Maga az Arménia elnevezés is először a hódító perzsa király, Dareiosz ékírásos sziklafeliratán fordul elő a legyőzött és behódoltatott országok sorában. A perzsákkal küzdő őrmény királyok harcát ősi történeti mondák örökítik meg. A szoros történeti kapcsolat Nagy Sándor hódításai után meglazul. Az ie. 189-ben új dinasztiát alapító Artasesz megkezdi az örménylakta területek egyesítését. Művét unokája, Nagy Tigran nemcsak befejezi, hanem Arméniát nagyhatalommá teszi. A Földközi-, a Fekete- és a Kaszpi-tenger között elterülő birodalmának új fővárost építtetett, az Észak-Mezopotámiában lévő Tigranakertet.

Ám Nagy-Arménia földrajzi helyzete nem kedvező, mégiscsak ütközőállam a római és a parthus birodalom között. Stratégiai jelentősége miatt nem történhetett más, mint hogy élén egymást követték a királyok, a rómaiaik kegyeltjei a parthusok pártfogoltjaival váltakoztak. Arménia, a két nagy szomszéd által oly hosszú időn át marcangolt ország Traianus hódítása után rövid időre római provinciává is válik.

Bővebben...

Örményország és az örmény kereszténység története – apostoli eredet, töretlen folytonosság

 

 

 

A Szentírás „Urartu országának” nevezi Örményországot, ebből ered az Ararát név. Ennek lankáin művelt szőlőt Noé, aki aztán megittasodott annak levétől. Egy apokrif evangélium örmény fordítása megnevezi a háromkirályokat, innen ismerjük Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét. 

Örményország a kőkortól fogva lakott terület, máig sok kőemlék tanúskodik erről a kultúráról, melynek egyenes folytatása a mindenütt föllelhető tipikus örmény kőkereszt.

Területe közel 30 ezer négyzetkilométer, mintegy harmada Magyarországénak. Lakóinak száma valamivel több mint 3 millió, de becslések szerint további 4-5 millió örmény él diaszpórában szerte a világon, a szomszédos azeri Hegyi-Karabah területén túl többek között Oroszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Grúziában, Szíriában, Libanonban, Görögországban.

Örményország Grúziával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal határos, felszínének átlagmagassága 1800 méter, legmagasabb pontja a 4090 méteres Aragac vulkán. Az Ararát-hegy, az Örmény-felföld legmagasabb hegye, az örmények nemzeti szimbóluma a mai Örményországon kívül, Törökország területén emelkedik.

Az ország 1922-től 1991-ig a Szovjetunió tagköztársasága volt. 1991. szeptember 23-án aztán az elsők között nyerte vissza függetlenségét. Szent II. János Pál pápa éppen a tizedik évfordulón, 2001 szeptemberében tett apostoli látogatást Örményországban.

Az örmény keresztény egyház független és autokefál (saját jogú). Apostoli, amennyiben eredetét visszavezeti Bertalan és Tádé apostol az ország területén végzett térítőmunkájára. Az örmény apostoli egyház jóllehet jó ökumenikus kapcsolatokat ápol az ortodox, a katolikus és a protestáns egyházakkal, valójában egyházjogi szempontból teljesen független tőlük, az örmény katholikosz irányítása alatt áll. E függetlenség eredete visszanyúlik a 451-es kalkedoni egyetemes zsinatig, melyet nem ismert el. Az örmény apostoli egyház önmagát ortodoxnak és katolikusnak is tartja, amennyiben az ő hite az igaz keresztény, az egyetemes egyház hitének kifejeződése. 1996 decemberében hosszú előkészítés után Szent II. János Pál pápa és I. Karekin örmény katholikosz aláírták azt a közös nyilatkozatot, melyben megállapították az örmény és a római katolikus egyház közös eredetét.

Jóllehet az örmény apostoli egyház eredetét közvetlenül visszavezeti Bertalan és Tádé apostolok igehirdetésére, valójában ezt az apostoli hitet Szíria és Kappadócia misszionáriusai mélyítették el. Mérföldkő volt az ország történetében II. Tiridatész örmény király megtérése 299-ben, aki 301-ben egész népét keresztény nemzetté tette.

Bővebben...

Az örmény apostoli egyház emlékezett meg ünnepélyes szentmise keretében Szent Tádé és Szent Bertalan alapítókról

Az örmény apostoli egyház december 2-án emlékezett meg Ecsmiadzinban ünnepélyes szentmise keretében Szent Tádé és Szent Bertalan alapítókról. A megemlékezésen bemutatták a Szent Dárdát. Az örmény apostoli egyház nagy tiszteletben tartja és őrzi a szentek ereklyéit és több relikviáit is őriz. Az egyik legjelentősebb a dárda, amellyel Jézus oldalába döftek. János apostol tanúsága szerint, egy harcos dárdával a keresztre feszített Jézus oldalába döfött. (János 19,34) A Legendárium szerint ezt a dárdát Tádé apostol Örményországba vitte. A középkorban a dárdát az Ajrivank kolostorban őrizték. Később a kolostort Szurb Geghardnak, azaz Szent Dárdának keresztelték át. Ma ez a relikvia Ecsmiadzinban található. Minden Örmények Katolikosza ezzel a dárdával szenteli meg a kenetet a kenetfőzés idején.

Bakodi Péter: Zarándokút az óhazába

Az Örmény Kulturális Központ szervezésében valósult meg az a zarándokút, melyre már olyan nagy igény mutatkozott a résztvevők részéről. Az utazásról Bakodi Péter készített színes, képes beszámolót. Ha jövőre is összegyűlik a kellő számú érdeklődő, akkor nem lesz akadálya, hogy újabb zarándokcsoport járja végig a keresztény Örményország gyönyörű helyeit.

Az embert különös, keserédes, de ugyanakkor felemelő érzés járja át, amikor először szembesül az Ararát fenségével Jerevánban. A szent hegy ellentmondást nem tűrően uralja a horizontot, kék lankái és hófehér süvege valósággal megbabonáz. Elérhetetlensége, és sajátos misztikuma ellenére az Ararát élő, szerves része az örmény főváros mindennapjainak. Büszke, de egyben szomorú mementója e sokat szenvedett nép egykori nagyságának. Ezt a helyieken kívül talán csak mi, közép-kelet-európaiak érezhetjük át igazán.

Budapestről induló zarándokcsoportunk, a késő éjszakai érkezés miatt elsőként az ősi örmény kéziratokat rejtő Matenadaran udvarán pillanthatta meg az Ararátot. A viszonylagos beépítettség miatt, az ekkor még csak épphogy kitárulkozó csoda teljes pompájában a híres Cascade-ról tárult elénk. Az őszi napfény melegsége által felszabadított belső nyugalmat felerősítette a szent hegyből áradó energia, amit ennél hatványozottabban csak a következő nap érezhettünk, az örmény-török határ mentén fekvő Khor Virap kolostornál. Feltöltődve indulhattunk az ország déli régiója felé.

A hosszú, vadregényes utazás következő állomása az Amaghu patak által kivájt kanyon mélyén elhelyezkedő Noravank kolostor volt. A vöröslő sziklafalak koszorúzta égbe nyúló főtemplom, az örmény építészet egyedi remekműve. A 14. század kezdetén tevékenykedő kőfaragó- és építőmester, Momik munkáin mintha nem is fogtak volna az elmúlt évszázadok. Ma is, szinte újkori formájukban tárulnak a látogatók elé. A közelben fekvő ikonikus borvidék, Areni rubintvörös nedűi felvillanyozzák a fáradt utazót, serkentve a lelket és a szellemet a további utazásra.

A magasba tornyosuló szerpentinen kanyarogva megérkezünk Szjunik tartományba. Ridegebb, szélfútta táj tárul elénk. Ezen a kietlen fennsíkon terül el az „örmény Stonehengenek” is nevezett Karahundzs, avagy Zorac Karer. A lenyugvó nap fényei pompás színekkel festik meg a több ezer éves menhireket. Az embert furcsa kíváncsiság fogja el: vajon mit vizsgálhattak őseink a sziklákba vájt kémlelőlyukakon keresztül? Az estét a karabahi határ menti Goriszban töltjük.

Másnap reggel felkeressük Khondzoreszk sziklákba vájt, kis elhagyatott faluját. A mély kanyon felett átívelő függő hídon haladva furcsa gondolatok cikáznak az emberben, amelyeket még az alattunk csobogó víz hangjai sem képesek kiverni a fejünkből. A nehézségekkel teli élet, a korábbi lakosok kitartása és élni akarása őszinte tiszteletet érdemel.

Tatev kolostora hirtelen bukkant fel előttünk, miután az impozáns, üvegfalú felvonó túljutott a közel 6 kilométer hosszú drótkötélpálya féltávján. A színesbe forduló, de itt-ott még jócskán zöldellő hegyoldalak között fekvő épületegyüttes igazi, képeslapra illő tünemény. A kolostor udvarában elhelyezett középkori „szeizmográf” pedig, az örmény tudósok mai szemmel nézve is komoly elismerést érdemlő szakértelméről tanúskodik.

A hosszú visszaút fáradalmait kipihenve kora reggel indulunk útra Jerevánból. Elsőként a régióban egyetlenként fennmaradt pogány templomot, Garnit keressük fel, majd tovább utazunk a búcsújáróhelyként is szolgáló Geghard kolostorba. A barlangszerű templomkomplexum meghitt terei még a vallástól idegenkedők lelkét is megmozgatja. Geghardot egy fenséges halas ebéd, majd Szevánavank kolostora követi. A káprázatos színkombinációkkal tarkított, vöröslő-sárgálló Dilidzsánon keresztül jutunk el Hagharcinba, ahol belebotlunk egy percekkel azelőtt egybekelt ifjú párba. A nászmenetet a „rókás autó” vezeti. Az örmény mondavilágban ravaszdi barátunk a hírvivő szerepét tölti be, így a kocsisor első helye is neki dukál.

Másnap a három északi kolostorral kezdünk. Odzun, Sanahin és Haghpat. Utóbbi kettő, egymástól mindössze fél óra távolságra lévő műremek, méltán nyerte el Örményországban elsőként, az UNESCO világörökségi helyszín elismerést. Egy újbóli fárasztó etapot követően kipihenten ébredünk és meghódítjuk Amberd „felhők feletti” várát az Örményország legmagasabb hegyének számító Aragac oldalában.

Jerevánba visszatérve felkeressük a genocídium emlékművét. A centenáriumra átadott modern múzeum megrázó részletességgel mutatja be az örmény nép által átélt nagy katasztrófát. A magasba meredő kőkoszorú mélyén lángoló örökmécses fényénél az emlékezés és a részvét mellett óhatatlanul is felmerül az emberben: hogyan lehet az, hogy száz évvel a tragédia után – az elkövetők büntetlensége és megbánása hiányában – továbbra sem nyugodhatnak békében a tömeggyilkosság áldozatai?

Utazásunk lassan a végéhez ér, Zvartnoc, Szardarapat és Ecsmiadzin zárja ezt az élményekkel teli, lelkiekben mindenki feltöltő zarándoklatot. Búcsúzóul felkeressük még a második világháborút követően örményországi kényszermunkán résztvevő magyar katonák emlékművét Jereván belvárosában. Szomorú érzés fog el ekkor, hisz hazánk kormánya – a közelmúlt szomorú tanulságai alapján – közel sem tartja ekkora becsben az örményeket.

Repülőnk lassan a magasba emelkedik, és mi távolodunk a csodás óhazától. Örményország légterét elhagyva, a havas hegycsúcsokon pihentetjük szemünket, és csak abban reménykedünk, hogy lesz még alkalom, hogy meglátogathassuk ezt a varázslatos földet.

Felhívás

Kérjük, támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Adószámunk: 18918816-1-19

 


Arménia Népe Kulturális Egyesület
18042058-1-43 


Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület
18119691-1-41


Örmény Apostoli Vallási Közösség Egyesület
18297179-1-41

 

Köszönjük!

Elérhetőség

 

e-mail: n.akopyan@yahoo.com
telefon: 06-70-945-1588

 

Online Rádiók

 

 


 

nemzetisegi adasok 101h 

Támogatóink

AZ ÖRMÉNY KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATJA

 

emmi logo

Keresés