ÖRMÉNY KARÁCSONY

ÖRMÉNY KARÁCSONY

In: Kiemelt hír

A Veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Tisztelettel várja Önöket 2018.december 18-án, kedden 16,00 órai kezdettel megrendezésre kerülő „ÖRMÉNY KARÁCSONY” programjára Helyszín: Helyszín:Agora,Táborállás park 1.

Tovább...

"HOTEL YEREVAN" SZÍNHÁZ VESZPREM-ben

In: Kiemelt hír

Az elmúlt évek kitartó, magas színvonalú munkája bebizonyította, hogy a Magyarországi örmény közösség életében, kulturális értelemben a színház az egyik legfontosabb összetartó erő. November 9 –en Agóra Veszprém Városi Művelődési…

Tovább...

Október 6-a Veszprémben

Október 6-a Veszprémben

In: Kiemelt hír

A veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat ez évben is megemlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről és elhelyezte a tisztelet és gyász virágait. Különös tisztelettel emlékeztek a két örmény katonai vezetőre,…

Tovább...

Örményország függetlenségének 27. évfordulója Budapesten

Örményország függetlenségének 27. évfordulója Budapesten

In: Kiemelt hír

 Az Örmény Ifjúsági Egyesület szeptember 28-án Budapesten, 7. kerületi KA11 Kulturális központban emlékezett meg Örményország függetlenségének 27. évfordulójáról. Az eseményen jelenvolt Akopján Nikogosz elnök, Bajkai István országgyűlési képviselő, Alex Avanesian,…

Tovább...

Aram Hacsaturján: Az örmények büszkesége

 

 

 

 

 

 

Aram Iljics Hacsaturján örmény zeneszerző. Műveire nagy hatással volt az örmény népzene.

Szegény örmény család sarja. Fiatalon kapcsolatba került a népzenével. Elbűvölték a hallott népi dallamok, jóllehet nem volt még zeneértő. Örményország 1920-ban a Szovjetunió része lett. A művész ekkor egy örményországi propaganda-vonatúthoz csatlakozott, melyen grúz–örmény művészek vettek részt.

A következő évben Moszkvába utazott bátyjához, aki a Második Moszkvai Művészeti Színház színpadi rendezője volt. Bár nem volt zenei előképzettsége, Hacsaturján tehetséges volt, így felvették a Gnyeszin Intézetbe. Itt csellózni tanult Szergej Bicskov, majd Andrej Boriszjak keze alatt. Maga Mihail Gnyeszin 1925-ben kezdett zeneszerzést oktatni a főiskolán. Hacsaturjánt 1929-ben a moszkvai konzervatóriumba vették át, ahol Nyikolaj Mjaszkovszkij (zeneszerzés) és Szergej Vaszilenko (hangszerelés) oktatta. Itt végzett 1934-ben.

Elvette Nyina Makarova zeneszerzőnőt, volt iskolatársát Mjaszkovszkij csoportjából. 1951-ben a Gnyeszin Állami Zenei és Pedagógiai Intézet(Moszkva) és a Moszkvai Konzervatórium professzora lett. A Zeneszerzők Egyesületében a moszkvai részleg elnökhelyettese lett, 1937-ben. ASzovjet Zeneszerzők Szervezeti Bizottságának alelnökévé nevezték ki 1939-ben. Boldogság című balettjét 1939-ben szerezte, majd a későbbiGajane című balettben ismét felhasználta.

1943-ban belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába.

1948-ban átmenetileg kiesett a hivatali kedvezményezettek köréből. Szimfonikus költeménye, későbbi elnevezéssel a Harmadik Szimfónia, felkeltette a pártharagot vele szemben. Ironikus módon Hacsaturján a művet épp a kommunizmus iránti tiszteletből írta: „Olyan kompozíciót akartam alkotni, melyet a közönség egyfajta íratlan programként fog értékelni. Azt akartam, hogy a szovjet emberek öröme, büszkesége fejeződjön benne, gyönyörű országuk láttán.” Talán épp, mert nem csatolt programot zenéjéhez, a dolog visszafelé sült el.

Bővebben...

Örményország – Geghard

 

 

 

 

Azt már talán említettük, hogy a keresztény vallási helyszínek sűrűségét tekintve Örményországgal talán csak a Vatikán tud versenyezni. Az örmény történelemnek nincs olyan szelete, amely értelmezhető és megérthető lenne anélkül, hogy ne futnánk bele egy-egy kósza székesegyházba, kolostorba, temetőbe vagy más egyházi vonzatú látnivalóba. A Jerevántól alig 25-30 kilométerre található Geghard kolostoregyüttes egyike a legfestőibbeknek, amit valaha is láttunk.

Látványossága főként annak tulajdonítható, hogy a negyedik században alapították (állítólag maga Világosító Szent Gergely, az örmény apostoli egyház létrehozója), snagyrészt sziklába vájták az ezerhatszáz évvel ezelőtti építők. Neve magyarul annyit tesz, hogy “lándzsa”, ami első blikkre elég harcias elnevezésnek tűnik egy olyan helyszín esetében, ahol a világ legbékésebb szakmáját, a zsolozsmázást művelő szerzetesek múlatták az időt, de ha utánanézünk az etimológiának, rájövünk, hogy a kereszten függő Krisztust megsebző dárdáról kapta a nevét: évszázadokig itt őrizték ugyanis azt a kegytárgy-fegyvert, amely napjainkban Etchmiadzinban látható.

A környék természetes szépsége azokat is megérinti, akik (különböző okokból, példáulheveny kolostormérgezés okán) nem túl fogékonyak a spirituális látnivalók iránt. A szűk völgyben, a kétoldalt meredeken emelkedő sziklafalak tövében klasszikus hegyipatak biztosítja az alapzajt (ha eltekintünk persze a kolostor előtti parkolóban egymás lökhárítójába érő turistabuszok motorjának folyamatos duruzsolásától), s ha az ember mindeddig elmulasztotta volna feltölteni az örmény nemzeti zászló- és szentkép-készleteit (a különböző ízű, szagú és állagú csurcskelákról és a nagyon finom kalácsokról nem is beszélve), nos, az sem kell bepánikoljon, mert a parkolóban több tucat alkalmi és állandó árus garantálja az utánpótlást ezekből az alapvető örmény termékekből.

Bővebben...

Örményország. Egy négyezer éves nép. Örök megosztottságban

 

 

 

 

 

Az Ararát arról nevezetes, hogy a Biblia szerint az Özönvíz után ott feneklett meg Noé bárkája. Ez a csodálatos hegyvidék egy több ezer éves nép vérzivataros történetének a tanúja. Az Ararát az örmények nemzeti jelképe. Örményország, az egzotikus Arménia története nem más, mint szakadatlan harcok sora a létért, a fennmaradásért. S miközben a szerencsétlen sorsú országon a mindenkori szomszédok, a térség nagyhatalmai osztozkodtak, népe lassan fogyott, szétszóródott a világban.

A legenda szerint Hajk, az örmények ősapja, Noé dédunokája volt, aki fiával, Armennel és nemzetségével Babilóniából északra menekülve az Ararát hegy lábánál telepedett le. Choreni Mózes, a neves krónikás az V. században írt így az örmény nép származásáról Arménia története című munkájában. Valójában az örmény fennsík egyike volt azoknak a területeknek, ahol kifejlődött az emberi civilizáció. Az örmények ősei minden bizonnyal az Urartu Birodalom északi részén elterülő Hajasza lakói voltak. Talán ezért is nevezik országukat mindmáig Hajasztánnak. Létezésükről az ie. II. évezredből származó hettita feliratok adnak először hírt.

Az örmény állam kialakulásának folyamata az ie. VI. századra fejeződött be. Az első ismert örmény állam élén a Jervanida-dinasztia állt. Fővárosa a korábbi urartui főváros, Van volt. Arménia azonban a perzsa birodalom szomszédságában nem volt biztonságban, hamarosan függő helyzetbe került. Maga az Arménia elnevezés is először a hódító perzsa király, Dareiosz ékírásos sziklafeliratán fordul elő a legyőzött és behódoltatott országok sorában. A perzsákkal küzdő őrmény királyok harcát ősi történeti mondák örökítik meg. A szoros történeti kapcsolat Nagy Sándor hódításai után meglazul. Az ie. 189-ben új dinasztiát alapító Artasesz megkezdi az örménylakta területek egyesítését. Művét unokája, Nagy Tigran nemcsak befejezi, hanem Arméniát nagyhatalommá teszi. A Földközi-, a Fekete- és a Kaszpi-tenger között elterülő birodalmának új fővárost építtetett, az Észak-Mezopotámiában lévő Tigranakertet.

Ám Nagy-Arménia földrajzi helyzete nem kedvező, mégiscsak ütközőállam a római és a parthus birodalom között. Stratégiai jelentősége miatt nem történhetett más, mint hogy élén egymást követték a királyok, a rómaiaik kegyeltjei a parthusok pártfogoltjaival váltakoztak. Arménia, a két nagy szomszéd által oly hosszú időn át marcangolt ország Traianus hódítása után rövid időre római provinciává is válik.

Bővebben...

Örményország és az örmény kereszténység története – apostoli eredet, töretlen folytonosság

 

 

 

A Szentírás „Urartu országának” nevezi Örményországot, ebből ered az Ararát név. Ennek lankáin művelt szőlőt Noé, aki aztán megittasodott annak levétől. Egy apokrif evangélium örmény fordítása megnevezi a háromkirályokat, innen ismerjük Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét. 

Örményország a kőkortól fogva lakott terület, máig sok kőemlék tanúskodik erről a kultúráról, melynek egyenes folytatása a mindenütt föllelhető tipikus örmény kőkereszt.

Területe közel 30 ezer négyzetkilométer, mintegy harmada Magyarországénak. Lakóinak száma valamivel több mint 3 millió, de becslések szerint további 4-5 millió örmény él diaszpórában szerte a világon, a szomszédos azeri Hegyi-Karabah területén túl többek között Oroszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Grúziában, Szíriában, Libanonban, Görögországban.

Örményország Grúziával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal határos, felszínének átlagmagassága 1800 méter, legmagasabb pontja a 4090 méteres Aragac vulkán. Az Ararát-hegy, az Örmény-felföld legmagasabb hegye, az örmények nemzeti szimbóluma a mai Örményországon kívül, Törökország területén emelkedik.

Az ország 1922-től 1991-ig a Szovjetunió tagköztársasága volt. 1991. szeptember 23-án aztán az elsők között nyerte vissza függetlenségét. Szent II. János Pál pápa éppen a tizedik évfordulón, 2001 szeptemberében tett apostoli látogatást Örményországban.

Az örmény keresztény egyház független és autokefál (saját jogú). Apostoli, amennyiben eredetét visszavezeti Bertalan és Tádé apostol az ország területén végzett térítőmunkájára. Az örmény apostoli egyház jóllehet jó ökumenikus kapcsolatokat ápol az ortodox, a katolikus és a protestáns egyházakkal, valójában egyházjogi szempontból teljesen független tőlük, az örmény katholikosz irányítása alatt áll. E függetlenség eredete visszanyúlik a 451-es kalkedoni egyetemes zsinatig, melyet nem ismert el. Az örmény apostoli egyház önmagát ortodoxnak és katolikusnak is tartja, amennyiben az ő hite az igaz keresztény, az egyetemes egyház hitének kifejeződése. 1996 decemberében hosszú előkészítés után Szent II. János Pál pápa és I. Karekin örmény katholikosz aláírták azt a közös nyilatkozatot, melyben megállapították az örmény és a római katolikus egyház közös eredetét.

Jóllehet az örmény apostoli egyház eredetét közvetlenül visszavezeti Bertalan és Tádé apostolok igehirdetésére, valójában ezt az apostoli hitet Szíria és Kappadócia misszionáriusai mélyítették el. Mérföldkő volt az ország történetében II. Tiridatész örmény király megtérése 299-ben, aki 301-ben egész népét keresztény nemzetté tette.

Bővebben...

Felhívás

Kérjük, támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Adószámunk: 18918816-1-19

 


Arménia Népe Kulturális Egyesület
18042058-1-43 


Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület
18119691-1-41


Örmény Apostoli Vallási Közösség Egyesület
18297179-1-41

 

Köszönjük!

Elérhetőség

 

e-mail: n.akopyan@yahoo.com
telefon: 06-70-945-1588

 

Online Rádiók

 

 


 

nemzetisegi adasok 101h 

Támogatóink

AZ ÖRMÉNY KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATJA

 

emmi logo

Keresés