Serj Tankian

Serj Tankian

In: Kiemelt hír

Serj Tankian örmény származású amerikai énekes, dalszövegíró, dalszerző, zenei producer, társadalmi és politikai aktivista. A System of a Down zenekar vezető énekese, billentyűse és alkalmi gitárosa.Ötéves volt, amikor a szüleivel…

Tovább...

Aram Hacsaturján:  Az örmények büszkesége

Aram Hacsaturján: Az örmények büszkesége

In: Kiemelt hír

Aram Iljics Hacsaturján örmény zeneszerző. Műveire nagy hatással volt az örmény népzene. Szegény örmény család sarja. Fiatalon kapcsolatba került a népzenével. Elbűvölték a hallott népi dallamok, jóllehet nem volt még…

Tovább...

Örményország – Geghard

Örményország – Geghard

In: Kiemelt hír

Azt már talán említettük, hogy a keresztény vallási helyszínek sűrűségét tekintve Örményországgal talán csak a Vatikán tud versenyezni. Az örmény történelemnek nincs olyan szelete, amely értelmezhető és megérthető lenne anélkül,…

Tovább...

Örményország. Egy négyezer éves nép. Örök megosztottságban

Örményország. Egy négyezer éves nép. Örök megosztottságban

In: Kiemelt hír

Az Ararát arról nevezetes, hogy a Biblia szerint az Özönvíz után ott feneklett meg Noé bárkája. Ez a csodálatos hegyvidék egy több ezer éves nép vérzivataros történetének a tanúja. Az…

Tovább...

Örményország – Geghard

 

 

 

 

Azt már talán említettük, hogy a keresztény vallási helyszínek sűrűségét tekintve Örményországgal talán csak a Vatikán tud versenyezni. Az örmény történelemnek nincs olyan szelete, amely értelmezhető és megérthető lenne anélkül, hogy ne futnánk bele egy-egy kósza székesegyházba, kolostorba, temetőbe vagy más egyházi vonzatú látnivalóba. A Jerevántól alig 25-30 kilométerre található Geghard kolostoregyüttes egyike a legfestőibbeknek, amit valaha is láttunk.

Látványossága főként annak tulajdonítható, hogy a negyedik században alapították (állítólag maga Világosító Szent Gergely, az örmény apostoli egyház létrehozója), snagyrészt sziklába vájták az ezerhatszáz évvel ezelőtti építők. Neve magyarul annyit tesz, hogy “lándzsa”, ami első blikkre elég harcias elnevezésnek tűnik egy olyan helyszín esetében, ahol a világ legbékésebb szakmáját, a zsolozsmázást művelő szerzetesek múlatták az időt, de ha utánanézünk az etimológiának, rájövünk, hogy a kereszten függő Krisztust megsebző dárdáról kapta a nevét: évszázadokig itt őrizték ugyanis azt a kegytárgy-fegyvert, amely napjainkban Etchmiadzinban látható.

A környék természetes szépsége azokat is megérinti, akik (különböző okokból, példáulheveny kolostormérgezés okán) nem túl fogékonyak a spirituális látnivalók iránt. A szűk völgyben, a kétoldalt meredeken emelkedő sziklafalak tövében klasszikus hegyipatak biztosítja az alapzajt (ha eltekintünk persze a kolostor előtti parkolóban egymás lökhárítójába érő turistabuszok motorjának folyamatos duruzsolásától), s ha az ember mindeddig elmulasztotta volna feltölteni az örmény nemzeti zászló- és szentkép-készleteit (a különböző ízű, szagú és állagú csurcskelákról és a nagyon finom kalácsokról nem is beszélve), nos, az sem kell bepánikoljon, mert a parkolóban több tucat alkalmi és állandó árus garantálja az utánpótlást ezekből az alapvető örmény termékekből.

A sziklákba vájt, különböző méretű termek (kápolnák, imatermek, a szerzetesek hálófülkéi és közös használatú helyiségek, satöbbi) belső világítása nem igazán teszi lehetővé, hogy a miénkhez hasonló, meglehetősen amatőr technikai színvonalat képviselő fényképezőgépekkel értékelhető illusztrációkat készítsen az ember, úgyhogy kénytelenek lesztek becsszóra elhinni nekünk, hogy a látvány megéri a közel egyórás zötykölődést a meglehetősen váltakozó minőségű úton. Van itt például (megismétlem: mélyen a szikla belsejébe vájt termekben) olyan forrás, amelynek bőrszépítő és egészségvédő hatására még a háromdiplomás idegenvezetőnk is letette a nagyesküt; öltött is egy másfél literes üvegbe, hogy hazavigyen belőle. Aztán persze szanaszét, amerre nézel, domborművek, hacskárok (Csuri már régóta feni a fogát, hogy ezekről külön posztot ír…), ősi címerek, szentek és titokzatos, mára elfeledett jelentésű szimbólumok követik egymást a falakon.

Geghard nem csak belső termeket, hanem külső templomokat is magába foglal. Ezek egész komplexum.

Ha nincs kocsitok, Jerevánból marsrutkával (tudjátok, az ottani iránytaxik) is elmehettek Geghard közelébe, egészen Garniig, potom 300 dramért (ez 160 forint). Onnan még úgy 8 kilométer Geghard, de ha nem szeretnétek másfél órát gyalogolni, Garniból Geghardig 1000-1500 dramért elvisznek a helyi élelmes fuvarozók. Ha kényelmesebben szeretnéd megoldani, a fővárosban számtalan helyen lehet félnapos (például geghardi célállomású) autóbuszos túrákra feliratkozni. Egy személyre ez 5-6 ezer dramba kerül (2700-3200 forint), amiért elvisznek, megvárnak (másfél-két óra bámészkodás szerintem elég) és vissza is visznek Jerevánba.

A geghardi kirándulást amúgy érdemes összekötni a fentemlített Garni mellett található görög-római templom megtekintésével.

Felhívás

Kérjük, támogassa alapítványunkat adója 1%-ával!

Adószámunk: 18918816-1-19

 


Arménia Népe Kulturális Egyesület
18042058-1-43 


Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület
18119691-1-41


Örmény Apostoli Vallási Közösség Egyesület
18297179-1-41

 

Köszönjük!

Elérhetőség

 

e-mail: n.akopyan@yahoo.com
telefon: 06-70-945-1588

 

Online Rádiók

 

 


 

nemzetisegi adasok 101h 

Támogatóink

AZ ÖRMÉNY KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATJA

 

emmi logo

Keresés